Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a szülőket támogassuk abban, hogy minél pontosabban értsék a gyermekük viselkedésének okát. Sokat segíthet ha megértjük, hogy az eltérő viselkedés mögött milyen eltérő észlelés, eltérő információfeldolgozás lehetséges.
Ahogy Szigethi Zsófia írja a Facebook oldalán“ha tudjuk, mi áll a háttérben, könnyebben megérthetjük az egyébként megmagyarázhatatlannak tűnő viselkedéseket (pl. miért nem tud felöltözni reggel az a gyerek, aki egyébként regényeket ír? miért nem hajlandó köszönni a szomszédoknak? miért sértődik meg, ha viccelünk vele? stb), és segít megérteni a beavatkozás szükséges lépéseit és elemeit is.
Szigethi Zsófia alábbi posztjaiban szemléletes példákkal magyarázza el az autizmus sajátosságait. A posztokból kiemeltünk egy-egy részletet az érdeklődés felkeltése céljából, de mivel a bejegyzések nem hosszúak, természetesen javasoljuk a teljes poszt elolvasást.
Az AutiSpektrum Egyesület 3 plakátot készített hasonló témában Látszat és valóság címmel, engedélyükkel  megmutatjuk őket is a bejegyzés alján.

Bővebb és alaposabb megértéshez javasoljuk az FSZK-nál meghirdetett,  “Nyolc Pont – Az autista személyek ellátórendszerének országos szintű, komplex innovációja, szakmai tanácsadó hálózat és koordinációs központ kialakításával” című kiemelt projekt keretében elkészített, távoktatási formában elvégezhető autizmus-specifikus szülői kompetenciafejlesztést. A program azoknak a szülőknek, családtagoknak készült, akik 10-12 évnél fiatalabb autista gyermeket nevelnek. https://fszk.hu/kepzes/jelentkezesi-felhivas/

Útmutató az autista tanulók integrált neveléséhez. Rövid, de mégis a legtöbb fontos területet érinti, magyarázza ez a módszertani füzet. Segítség, útmutató lehet pedagógusnak, szülőnek autista tanuló integrált nevelésekor.
———
Mi, többé-kevésbé tipikusan fejlődő emberek rendelkezünk egy olyan velünk született, mondhatni ösztönös képességgel, melynek segítségével mentális állapotokat (szándékokat, véleményeket, érzelmeket) tulajdonítunk másoknak, ezekből következtetéseket tudunk levonni, és a saját viselkedésünket ez alapján módosítjuk. Egy egyszerű példával élve, ha beszélgetek valakivel, a viselkedéséből nagyjából meg tudom ítélni, hogy érdekli-e, amit mondok, vagy már nagyon unja, egyetért-e velem, vagy sem stb.
 Gondoljunk bele, milyen érzés lehet az, hogy gyerekként bemegyünk az osztályterembe, ahol (szerencsés esetben csak) húsz másik gyerek tartózkodik rajtunk kívül. Tartózkodik?! 😅 Szaladgál, beszél, megérint, hozzám szól, nem szól hozzám, mellém ül, feláll, ha leülök, a helyemen ül, hozzáér a cuccaimhoz, rám néz, rám mosolyog, morcos fejjel ül, elkéri a leckém, felém tart, kikerül stb. Hogy lehet mindezt érteni??? Honnan tudhatom, hogy amikor a mögöttem ülő Jenci megérinti a vállamat, akkor radírt akar kérni, vagy be fog szólni, esetleg megüt? És akkor még csak megérkeztünk az iskolába… Ugyanígy érthetetlen lehet, hogy miért kérdez tőlem a tanító néni, mikor ő biztosan tudja a választ. Kiszámíthatatlan lesz így a világ.
Az autizmus szempontú akadálymentesítés egyik legfontosabb aspektusa, hogy érzelmileg biztonságos közeget tudjunk teremteni. Az autizmussal élő személyek számára ehhez nélkülözhetetlen a bejósolhatóság és az érthetőség. …Mit jelent ez a gyakorlatban? Jelezzük előre a gyerekeknek, hogy mi fog velük történni. Ez semmiképpen sem jelent egyformaságot, tehát nem kell minden nap pontosan ugyanolyan sorrendben ugyanazokat a dolgokat csinálni. Sokkal inkább jelent kiszámíthatóságot, amely megkönnyíti az egész család életét. Időnként félnek a szülők vagy pedagógusok bevezetni a napirendet, attól tartva, hogy az amúgy sem a rugalmasságáról híres gyermek még rugalmatlanabbá válik. A tudományos álláspont és a gyakorlati tapasztalat egészen mást mutat. A napirendben előre tudjuk jelezni akár a bizonytalanságot is, vagy a változásokat, ezáltal biztonságos környezetet teremtve az autizmussal élő gyermek számára, ami csökkenti a stressz szintjét, ami mindenkinek jó.
De mik is azok a végrehajtó működések? Ezek olyan, az agyban a frontális lebenyhez köthető működések, amelyek képessé tesznek minket arra, hogy egy jövőbeli cél elérése érdekében fenntartsunk és működtessünk egy megfelelő problémamegoldó rendszert. Ez így elég bonyolultul hangzik, de nem (feltétlenül) olyan távoli célokra kell gondolni, mint hogy diplomát szeretnénk az Oxford Universityn, sokkal inkább olyanokra, hogy az elejétől a végéig elvégezzünk hétköznapi feladatokat, pl. teafőzés, fogmosás, felöltözés stb.
Olyan működések tartoznak ide, mint tervezés; impulzus kontroll; a kézenfekvő, de helytelen válaszok gátlása; a megfelelő sorrend felismerése és tartása; szervezett keresés; a környezet és magunk folyamatos figyelése; a gondolkodás és a cselekvés rugalmassága.
A jellegzetes, esetleg beszűkült érdeklődési kör is érthetően függ össze a rugalmasság hiányával. A sztereotip viselkedésekhez tipikusan nincs szükség a végrehajtó működések hibátlan működésére. Előfordulhat az állandósághoz, vagy szokatlan tárgyakhoz való kényszeres ragaszkodás, valamint sztereotip, repetitív motoros manírok 😊 ugrálás, kézrázás, repkedés, pörgés stb.)….Az autizmus esetén számolnunk kell a végrehajtó működések zavarával, ugyanakkor a kutatások azt mutatják, hogy nem minden esetben van jelen ez a sérülés, és távolról sem magyaráz minden tünetet. Nagyon fontos azonban nekünk, szakembereknek, szülőknek, hozzátartozóknak ezzel tisztában lenni, ugyanis nagyon erősen befolyásolja a gyakorlati munkát. Egyrészt jól érthető magyarázatot ad bizonyos viselkedésekre (Olyan okos, miért nem tud felöltözni? Mindent tud a csillagászatról, miért nem hajlandó a nyelvtant is ilyen lelkesen tanulni? stb.), másrészt a jól használható eszközöket nyújt a beavatkozás terén, amelyek helyettesítik, kiegészítik a múltkor is említett „belső forgatókönyvet”, ezzel segítve a minél önállóbb életet.